Október : Okt�ber 3. - SOS

1833-ban Samuel Morse megalkotta az els� t�v�r�t, melyet n�gy �vvel k�s�bb �lesben ki is pr�b�ltak. Kezdetben t�z sz�mb�l �ll� k�drendszert alkalmaztak; a sz�mokat egy t�bl�zat seg�ts�g�vel „ford�tott�k le” bet�kre �s szavakra.
1838-ban Morse munkat�rsa, Alfred Lewis Vail fejlesztette ki az els� olyan k�drendszert, amely m�r bet�ket is tartalmazott. Friedrich Clemens Gerke apr� v�ltoztat�sait k�vet�en pedig ezt a rendszert 1865-ben a p�rizsi nemzetk�zi t�v�r�kongresszuson egyetemes jelz�sk�nt fogadt�k el.
A t�v�r�g�pek fejl�d�s�vel a morzejelek elvesztett�k jelent�s�g�ket, a v�szjelek lead�s�ban azonban tov�bbra is kiemelked� fontoss�g� szerep jutott nekik.

A seg�lyk�r�s �ltal�nos Morse-k�dj�t (...– – – ..., azaz ti-ti-ti t�-t�-t� ti-ti-ti) az 1906. okt�ber 3-�n sz�letett berlini Nemzetk�zi R�di�t�v�r�si Egyezm�nyben fektett�k le. Az�rt ezt a jelet tal�lt�k megfelel�nek, mert ezt nagyon k�nny� Morse-t�v�r�val leadni. Csup�n a v�letlen m�ve, hogy ez SOS-k�nt „ford�that� le”.
K�zkelet� t�ved�s teh�t, hogy az SOS jelz�s r�vid�t�s lenne: azaz sem a „Save Our Souls” (Ments�tek meg lelkeinket), sem a „Save Our Ship” (Ments�tek meg a haj�nkat), s�t, nem is a „Stop Other Signals” (Sz�ntessetek be minden m�s jelz�st) kifejez�sekb�l sz�rmazik.

A v�szjelet el�sz�r 1909-ben, a tengeren bajba jutott Slavonia haj� haszn�lta, de a seg�lyh�v�s csak a Titanic 1912-es katasztr�f�ja ut�n v�lt �ltal�noss�.
Az els� seg�lyk�r� jel val�j�ban nem is az SOS volt, hanem a Marconi T�rsas�g �ltal haszn�lt CQD. A CQ a haj�k �ltal�nos riaszt�si jele, a D pedig a „danger” vagy „distress” (vesz�ly, baj) sz�t r�vid�tette. Ezt v�ltoztatt�k meg 1906-ban az SOS-re.

Forr�s: National Geographic