�

A vil�g 7 �kori csod�ja

Szid�n�v�ros�b�l�sz�rmaz�Antipatrosz��kori�g�r�g�k�lt� �s utaz� i. e. 200 �vvel egy �ti besz�mol�j�ban nevezte el ezeket az �p�leteket a vil�g h�t csod�j�nak �s a rajong� elnevez�s maradand� lett.������

�gy �rt �tik�nyv�ben:�
"�mulva �lltam a bevehetetlen Babilon falai el�tt, s csod�ltam Zeuszt az Alpheiosz partj�n.
L�ttam a F�gg�kerteket s a H�liosznak emelt Kolosszust, a fens�ges piramisokat �s Mausz�losz hatalmas s�rhely�t.�
�m amikor megpillantottam Artemisz szent h�z�t,� a t�bbi jelent�ktelenn� t�rp�lt,�mert ehhez foghat�t maga a Nap sem l�thatott m�g."

B�r sokan k�ts�gbe vonj�k, hogy Antipatrosz egyszerre l�thatta volna mind a h�t �p�letet/�p�tm�nyt, f�leg eredeti sz�ps�g�kben, hiszen mind�ssze 25 esztend�n kereszt�l �llt mind a h�t csoda egyszerre, de n�melyik�k az i. e. II. sz�zadban m�r igencsak megrong�lt �llapotban volt. Az utaz� egyiket-m�sikat val�sz�n�leg csak hallom�sb�l ismerte, de ezek is akkora hat�ssal voltak r�, hogy olyan csod�lattal �rt r�luk, mintha szem�lyesen ny�g�zt�k volna le �t.

A csod�k k�z�l van olyan, amir�l egyetlen hiteles k�p vagy rajz sem maradt fenn, de az elm�lt k�t �vezred alatt nagyon sokakat megihletett a t�ma �s a mai ember - aki m�r csak Kheopsz piramis�t l�thatja - m�g mindig �mulattal gondol ezekre az alkot�sokra.

A m�ben a legimpoz�nsabb �s a legpomp�sabb �p�tm�nyek szerepelnek, amelyek a k�vetkez�k:

Ismerj�k meg egy�tt a "csod�kat"!

Forr�s: sulinet.hu, wikip�dia

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!