�

�

G�zai nagy piramis, Kheopsz f�ra� piramisa

Kheopsz f�ra� (i. e. 2551-2528) elhat�rozta, hogy el�dei hagyom�ny�t k�vetve csod�latos s�rboltot �p�ttet mag�nak. Amikor apja, Snofru f�ra� meghalt, az ifj� Kheopsz azonnal utas�t�st adott a piramis �p�t�s�re.

Az �p�tm�nyt hatalmas m�retei miatt „nagy piramisnak" is nevezik. Alapj�nak eredeti hossza 230 m volt, magass�ga pedig 146 m (ma m�r nyolc m�terrel alacsonyabb). �sszesen t�bb, mint k�tmilli� k�b�l �ll, melyek �tlagosan k�t �s f�l tonn�t nyomnak. A legnehezebb gr�nitt�mb�k k�z�tt hetventonn�sak is vannak. A k�vek nagy r�sze helyben fejtett m�szk�, �m a l�that� fel�leteken a N�lus t�lpartj�r�l sz�rmaz� turai m�szk�vet, �s a 800 kilom�terre lev� Asszu�nb�l sz�ll�tott gr�nitot haszn�ltak. Az oldalhosszak k�l�nbs�ge 20 cm, �s az alapzat mind�ssze 2,5 cm-rel t�r el a v�zszintest�l. Pontosan az �gt�jak szerint van t�jolva, �s v�letlen�l vagy sz�nd�kosan, mind�ssze 2 km-re helyezkedik el a 30. �szaki f�ldrajzi sz�less�gi fokt�l. Mindez k�zel 4600 �ve �p�lt, amit a sz�nizot�pos kormeghat�roz�s nem tesz k�ts�gess�, a k�t�mb�k k�z�tt habarcsot haszn�ltak, �s a m�sz �get�sekor a t�zif�b�l apr� szemcs�k ker�ltek bele, ezeket elemezt�k.

A piramis s�lya meghaladja a 6,4 milli� tonn�t, fontos volt, hogy kem�ny sziklatalajt v�lasszanak alapzatul, �gy a v�laszt�s G�za nev� falut�l k�t kilom�terre esett.
Az �p�tkez�st gondos el�k�sz�letek el�zt�k meg: el�sz�r felrajzolt�k a piramis alaprajz�t, majd v�zmentesen z�r�d� t�gla- �s v�lyogfallal vett�k k�rbe az eg�szet, �s sakkt�blaszer�en csatorn�kkal h�l�zt�k be. A hatalmas el�k�sz�t� munka t�z �ven �t tartott. Ezekben a munk�kban n�gyezer egyiptomi dolgozott, m�v�szek, �p�t�szek, k�farag�k �s egy�b k�zm�vesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkod�j�nak dics�s�g��rt.
H�rodotosz, a nagy h�r� g�r�g t�rt�net�r� (i. e. 484-425) arr�l sz�molt be, hogy a munk�latok tov�bbi h�sz esztendeig tartottak, ami alatt a gigantikus s�reml�ken kereken sz�zezer munk�s dolgozott. Mai sz�m�t�sok (�s k�s�rletek) szerint, amit m�g �p�t�si v�llalatok is ellen�riztek, ez a sz�m ink�bb a t�zezerhez lehet k�zelebb. Az egyiptol�gusok abban is egyet�rtenek, hogy a munk�sok nem rabszolg�k voltak, hanem javar�szt parasztok, akik mintegy a t�rsadalom �s a kir�ly ir�nti k�z�s hozz�j�rul�sk�nt v�gezt�k a munka nagy r�sz�t, �s �k is csak a dologtalan �vszakban. Persze, nem hib�ztathatjuk H�rodotoszt, hiszen ottj�rtakor a piramisok m�r k�tezer �ve �lltak, �s az �p�t�s k�r�lm�nyei r�g feled�sbe mer�ltek. De m�r � is feljegyezte, hogy odabenn Kheopsz (azaz Hufu) f�ra� nyugszik, felt�telezhet�en mes�s kincsek t�rsas�g�ban, �gy szok�s szerint v�rhat� volt, hogy az � s�rj�t sem k�m�lt�k a fosztogat�k.

El�sz�r Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkod� fia, Abd Allah al Ma-mun kalifa hatolt be a piramis belsej�be (uralkodott i. e. 813–833). A falbont�s m�dszer�t haszn�lta, mivel a bej�rat felkutat�s�t rem�nytelennek tartotta, illetve abban sem volt biztos, hogy van-e egy�ltal�n bej�rata. Ugyanolyan �resen tal�lta a belsej�t, ahogyan mi l�thatjuk ma is. Ett�l kezdve a fosztogat�k �s a s�rrabl�k elker�lt�k a sz�mukra �rdektelenn� v�lt, �res piramist.
1168-ban a keresztes lovagok el�l menek�l� muszlimok Kair� nagy r�sz�t felgy�jtott�k, mert nem akart�k, hogy a v�ros az eur�paiak kez�re ker�lj�n. A h�bor� ut�n visszat�r� egyiptomiak sz�tvert�k a Kheopsz piramis h�feh�r m�szk�burkolat�t, �s ezekb�l �p�tett�k �jj� h�zaikat. A piramis gy�ny�r� z�r�k�ve, a pyramidon is a nyersanyag-�hs�g �ldozat�v� v�lt, ennek ellen�re m�g mindig �ll, egyed�lik�nt az �kor h�t csod�i k�z�l.

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!