A „F�ldk�zi-tenger gy�ngyszeme”-k�nt ismert Alexandri�t Nagy S�ndor alap�totta i. e. 332-ben egyiptomi birodalma f�v�rosak�nt. Az elk�vetkezend� h�t �vsz�zadban Alexandria �llt a g�r�g-r�mai civiliz�ci� el�ter�ben, helyet biztos�tva az �kori vil�g legnagyobb k�nyvt�r�nak, mely az �si id�kben az oktat�s k�zpontj�nak sz�m�tott. De mint tengeri kik�t�nek, volt egy nagy h�tr�nya, a kilom�tereken �t h�z�d� homokpad, amelyet a N�lus �vezredek alatt rakott le a F�ldk�zi-tengerben, vesz�lyt jelentett a haj�z�sban, ez�rt I. Ptolemaiosz a i. e. 290 k�r�l elrendelte a vil�g�t�torony meg�p�t�s�t.

A vil�g�t�torony terveit Szosztratosz, Euklidesz kort�rsa rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megeml�tse saj�t nev�t az �p�tm�nyen. De az �p�t�sz a k�vetkez� feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felaj�nlom ezt az alkot�st a Haj�z� Isteneknek �s azoknak, akik behaj�zz�k a tengereket”.

A tornyot Pharosz sziget�n �p�tett�k fel, k�zvetlen�l a kik�t� bej�rata mellett, magass�g�t 115 �s 135 m k�z�ttire becs�lik. Hatalmas k�t�mb�kb�l �p�lt �s h�rom r�szre lehetett tagolni: az els� a talapzat, egy n�gyzet alak� emelet, amely 55,9 m magas volt, a belsej�ben egy hengerszer� �reggel. Ezt egyfajta "liftaknak�nt" haszn�lt�k, amelyben a t�zh�z sz�ks�ges anyagokat juttatt�k a torony tetej�re. A k�z�ps� egy nyolcsz�galap� szint, mely majd 30 m magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy k�rh�z hasonlatos, 7 m magas volt, nagy t�kr�k voltak benne, amelyek t�kr�z�d�s�t t�bb mint 50 km-r�l �szre lehetett venni. �jjel t�z jelezte a haj�soknak az utat.
A torony tetej�n egy szobor �llt. A szobor kil�t�t illet�leg t�bb vita is van a t�rt�n�szek k�z�tt: egyesek szerint Poszeid�nt, a tengerek isten�t �br�zolta, m�sok szerint Zeuszt, a f�istent.

A torony fontoss�g�t az �korban jelzi az is, hogy a k�pe szerepelt a r�mai p�nz�rm�ken, ahogyan manaps�g is szok�s a forgalomban lev� bankjegyeket, �rm�ket h�res �p�letekkel, szem�lyek arck�p�vel d�sz�teni.

I. u. 956-ban egy f�ldreng�s kisebb k�rokat okozott a toronyban, majd 1303-ban �s 1323-ban k�t nagyobb f�ldreng�s komoly puszt�t�st v�gzett az �p�let szerkezet�ben. 1480-ban az egyiptomi mameluk szult�n, Qaitbay er�d�t �p�ttetett a vil�g�t�torony hely�re, a torony k�veit �s m�rv�nyait is felhaszn�lva. Majd egy XIV. sz�zadi f�ldreng�s v�gleg lerombolta a vil�g�t�tornyot, maradv�nyait Alexandria keleti kik�t�j�ben tal�lt�k meg a b�v�rok 1994-ben.

A vil�g�t�toronyr�l a legt�bb inform�ci�t egy arab utaz�, Abou-Haggag Al-Andaloussi hagyta az ut�korra, seg�ts�get ny�jtva a modern r�g�szeknek az �p�let rekonstrukci�j�ban.