A Rodoszi Kolosszus H�liosz isten �ri�si m�ret� szobra volt, Rodosz v�ros�ban. A szobor �kori forr�sok szerint 70 k�ny�k magas volt, azaz 33-35 m.

A szobor �p�t�sekor az�rt esett H�liosz istenre a v�laszt�s, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miut�n apja, Zeusz f�isten felosztotta a vil�got gyermekei k�z�tt, kimaradt a feloszt�sb�l. Amikor visszat�rt szok�sos f�ld k�r�li �tj�r�l, annyit k�rt apj�t�l, hogy legal�bb azzal a szigettel aj�nd�kozza meg, amelyet hazafel� l�tott kiemelkedni az �gei-tenger v�z�b�l. Ez a sziget volt Rodosz, amelynek neve r�zs�t jelent. �gy a rodoszi n�p H�lioszhoz im�dkozott.

I. e. 305-ben D�m�triosz, Ph�r�gia �s L�kia kir�lya hadba vonult Egyiptom ellen. D�m�triosz a rodosziakat is csatlakoz�sra sz�l�totta fel, de azok nemet mondtak. Nyomos okuk volt r�, mivel nem akartak ellens�ges viszonyt kialak�tani legf�bb kereskedelmi partner�kkel, Egyiptommal.
D�m�triosz nem b�rta elviselni a visszautas�t�st, �s ostrom al� vette Rodoszt. A v�rosok elfoglal�j�nak is nevezett kir�lynak azonban csal�dnia kellett, mert a j�l meg�p�tett falak ellen�lltak a t�mad�snak. A feld�h�d�tt uralkod� megel�gelte, hogy katon�i hi�ba ostromolt�k a v�rost, ez�rt egy addig soha nem l�tott m�ret� g�pezetet �p�ttetett. A szerkezet a Helepolisz elnevez�st kapta. Ez a rombol� monstrum 44 m magas volt, �s kilenc faker�ken g�rd�lt a kiszemelt c�lpont fel�. A feljegyz�sek szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a v�ros al�, amelynek belsej�ben olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek �ri�si sziklat�mb�ket tudtak eljuttatni a falakon t�lra.
A szerkezet az els� bevet�sen teljes sikert aratott. A rodosziak k�ts�gbeesve n�zt�k a puszt�t�st. H�liosz napistenhez im�dkoztak, �s k�rt�k, ne hagyja cserben �ket. Ek�zben remek �tlet�k t�madt. A v�rfal el� egy m�ly g�dr�t �stak, amelyet fa�gakkal �s f�lddel �lc�ztak.
M�snap reggel a katon�k k�zelebb tolt�k a falhoz a Helepoliszt, amelynek els� kerekei megbillentek, �s a szerkezet ez�ltal mozd�thatatlann� v�lt. Elz�rta azt a lyukat, amelyet az el�z� nap siker�lt a v�ros fal�ba �tni. Ezt k�vet�en D�m�triosz feladta az ostromot �s b�k�t k�t�tt.

V�rosuk megmenek�l�s�t im�ik meghallgat�s�nak v�lt�k a rodosziak �s az ostromg�p maradv�nyaib�l fel�p�tett�k a kolosszust.
Az �p�tkez�s i. e. 302-ben kezd�d�tt, �s 12 �vig tartott. Az �p�t�mester, Khar�sz egy vasszerkezetet k�sz�tett, amelyet agyaggal vontak be. A bels� szerkezet kialak�t�sa ut�n a m�vet egy f�ldh�ny�ssal vett�k k�rbe, hogy a f�lig k�sz szoborra r�helyezhess�k a bronzb�l k�sz�lt f�mlapokat. Arr�l nem maradtak fenn adatok, hogy ezt a folyamatot hogyan v�gezt�k, de annyit lehet tudni, hogy �sszesen 12 tonn�nyi f�met haszn�ltak fel. A szobor belsej�t a stabilit�s �rdek�ben k�vekkel t�mt�k meg. A kezdeti 18 m helyett 36 m magass�gba emelkedett, teh�t a rodosziak m�lt�n voltak b�szk�k az alkot�sra.

Van azonban egy vit�s k�rd�s a t�m�ban. M�gpedig az, hogy vajon hol �llhatott a szobor. Ma m�r kevesen hiszik azt, hogy a kik�t� bej�rat f�l�tt tornyosult volna. Val�sz�n�, hogy a szobor a v�rosban �llt �s abba az ir�nyba n�zett, ahol a Nap felkel, vagyis Keletre.

I. e. 224-ben egy f�ldreng�s r�zta meg a v�rost, amelynek k�vetkezt�ben H�liosz t�rde elt�rt �s a v�ros �p�leteire zuhant. Ezek ut�n a m� 900 �vig fek�dt a f�ld�n, egy j�s ugyanis azt mondta a rodosziaknak, hogy nem szabad felemelni onnan, mert sz�rny� csap�sok �rhetik a n�pet. 653-ban arabok foglalt�k el a Rodoszt, akik nemcsak a v�rost, de a szobrot sem k�m�lt�k. Leszedt�k r�la a bronz bevonatot �s elsz�ll�tott�k Mezopot�mi�ba.

A vil�gnak ez a csod�ja maradt fenn a legr�videbb ideig. Sajnos egyetlen �br�zol�s sem maradt a m�r�l, �gy a r�g�szeknek r�szben a fant�zi�jukra kell hagyatkozni, amikor megpr�b�lj�k lerajzolni a szobrot.