�

Epheszoszi Artemisz-templom ���������

Artemisz temploma egy �kori g�r�g templom volt, amelyet Artemisz istenn�nek aj�nlottak fel. A templom i. e. 550 k�r�l �p�lt Epheszoszban a Perzsa Birodalom ter�let�n. Az eredeti templomb�l (ami az �kori vil�g h�t csod�i k�z� tartozott) semmi sem maradt fenn az ut�kornak.

Epheszosz v�ros�t az �j haz�t �s leteleped�sre alkalmas helyet keres� i�n haj�sok alap�tott�k az i. e. II. �vezred v�ge fel�. A telepesek a Kaysztrosz foly� torkolat�nak k�zel�ben, egy v�dett helyen r�bukkantak az �slak�k egyik szent�ly�re. A bennsz�l�ttek egy megszentelt fa el�tt �ldoztak istenn�j�knek, egy gy�ny�r� term�szetistenn�k�nt �br�zolt istenalaknak. A g�r�g�k ezt az istenn�t azonos�tott�k Artemisz istenn�vel, aki a g�r�g vall�sban a vad�szat istenn�je, valamint a sz�zek, az erd�k �s a fiatal �llatok v�delmez�je is volt.

Az �slakosok �ltal emelt szent�ly hely�n a g�r�g�k i. e. 550 k�r�l �p�tkezni kezdtek, �s nemsok�ra egy nagyszer� �p�tm�ny k�rvonalai bontakoztak ki az �si f�k t�v�ben. A templom alapoz�s�ra k�l�n�s gondot ford�tottak, ugyanis ezen a vid�ken igen gyakoriak voltak a f�ldreng�sek. �ppen ez�rt az �j szent helyet eleve egy l�gy talaj� vid�ken �p�tett�k fel. Azt gondolt�k ugyanis, hogy a puha f�ld m�g a leghevesebb f�ldmozg�sok rombol� erej�t is enyh�ti. Az �p�tkez�st az sem akad�lyozta, hogy Kroiszosz (Kr�zus), l�diai kir�ly i. e. 560-ban elfoglalta Epheszoszt. A h�d�t�k fejedelme nemcsak k�zismerten d�sgazdag uralkod� volt, hanem a g�r�g istenek �s a hell�n kult�ra nagy tisztel�je. Nagyvonal� p�nz�gyi t�mogat�s�val hamarosan elk�sz�lt Artemisz gy�ny�r� temploma.
Az �p�let 51 m�ter sz�les �s 105 m�ter hossz� volt. 127 - egyenk�nt 18 m�ter magas - m�rv�nyoszlop tartotta a tet�szerkezetet. A szent�ly arannyal �s dr�ga fest�kkel d�san d�sz�tett volt, Artemisz k�pm�s�t arannyal �s ez�sttel bor�tott�k be. A templom k�zep�n elhelyezett szabadt�ri olt�ron �llatokat �ldoztak. Bent az �p�letben az istenn� kultikus szobra �llt.
A templom fel�p�t�se ut�n a hell�n vil�g leghatalmasabb �s legfens�gesebb temploma volt, sz�mos kir�ly, keresked�, zar�ndok l�togatta meg �s hozott k�l�nf�le aj�nd�kokat a templomnak.

Az i. e. 356. esztend� egyik forr� ny�ri �jszak�ja �r�kre bev�ste mag�t a mai T�r�korsz�g ter�let�n fekv� hell�n v�ros, Epheszosz lak�inak eml�kezet�be. Egy s�t�t lepelbe burkol�z�, fej�ben is s�t�t terveket forgat� alak osont a nagyv�ros utc�in. K�penye alatt r�vid f�kly�t rejtegetett, �gy haladt a telep�l�s sz�l�n emelt gy�ny�r� �p�tm�ny, Artemisz temploma fel�. Kij�tszotta a figyelmetlen �r�ket, bejutott a templom sz�v�be, �s amit tett, az kiv�ltotta az eg�sz akkori civiliz�lt vil�g megd�bben�s�t �s iszonyat�t: l�ngra lobbantotta a szent�lyben felhalmozott �ldozati aj�nd�kokat. A t�z belemart a dr�ga sz�vetekbe, �s hamarosan az eg�sz hatalmas �p�let l�ngokban �llt. Mire a Nap felkelt, az �kori vil�g h�t csod�ja k�z� sorolt templomb�l csak �szk�s, f�st�lg� romok maradtak.

A romok k�z�tt kutat� epheszosziak hirtelen ujjong�sban t�rtek ki, a puszt�t�s kell�s k�zep�n r�bukkantak az istenn� szinte teljesen �ps�gben maradt szobr�ra. A v�ros �j otthont teremtett szeretett isten�nek, szebbet, nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Karav�nok, teherhaj�k hozt�k az aranyat, ez�st�t, a dr�ga holmikat. Elhordott�k a nagyobb romokat, majd elsim�tott�k a t�rmel�khalmokat. Ebb�l lett az �j alapzat, melyet massz�v m�rv�nyt�mb�kkel vettek k�rbe, �gy az �p�let alapter�lete 65x125 m�terre n�vekedett. A tov�bbiakban azonban �gyeltek arra, hogy ne nagyon t�rjenek el a r�gi templom szerkezet�t�l. Pontosan a r�gi, megrepedezett m�rv�nyoszlopok hely�re �ll�tott�k a 127 �j tart�oszlopot. 36 oszlopra helyezt�k a hatalmas, domborm�vekkel d�sz�tett fr�zt, amelynek k�pei a hell�n istenek �s f�listeni h�s�k dics� tetteit �r�k�tett�k meg.

Az �j templom nemcsak a vall�sos �let k�zpontj�v� v�lt, de val�s�gos �j v�ros n�tt ki k�r�l�tte a f�ldb�l. A keresked� hell�nek sz�m�ra term�szetes volt, hogy a templomban k�ssenek kisebb-nagyobb �zleteket.

I. e. 133-ban Epheszosz v�rosa a R�mai Birodalom fennhat�s�ga al� ker�lt, �gy Epheszoszt is, mely Ephesus n�ven az �jonnan alap�tott Asia provincia f�v�rosa lett. A r�maiak felfedezt�k, hogy a g�r�g Artemisz nem m�s, mint Diana, a vad�szat r�mai istenn�je, �gy a v�ros �s a templom egy val�s�gos aranykor bek�sz�nt�t �nnepelhette. A gy�ny�r� Artemisz templom m�g h�rom �vsz�zadon �t a vall�si �s gazdas�gi �let k�z�ppontja maradt, m�g i. u. 262-ben az erre vonul� g�t hord�k �ldozat�v� nem v�lt.

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!