Október : Okt�ber 20. - Sydney-i Operah�z

M�r az 1940-es �vekben felmer�lt a gondolat, hogy Sydney-ben egy olyan m�v�szeti palot�t kellene emelni, amely nemcsak kultur�lis esem�nyek sz�nhely��l szolg�l, hanem reprezent�ci�s c�loknak is megfelel.

Az 1955-ben ki�rt p�ly�zatra 223 javaslat �rkezett, melyek k�z�l a bizotts�g az ismert d�n tervez�, Jørn Utzon p�ly�zat�t fogadta el. Utzon a tervet fot�k alapj�n alkotta meg, melynek ihlet�je Sydney hatalmas jachtkik�t�je vitorl�sainak vitorl�ja volt.

1959-ben kezd�dtek meg az operah�z �p�t�si munk�latai. Az eredeti tervek szerint az �p�letnek 7 milli� ausztr�l doll�rb�l, h�t �v alatt kellett volna elk�sz�lnie, a val�s�gban azonban 14 �ven �t �p�lt �s 102 milli� doll�rba ker�lt.

Utzon �s az akkori korm�ny k�z�tt komoly vita bontakozott ki, mert a tervez� nem volt hajland� k�lts�gtakar�kosabb tet�szerkezet �s belt�r kialak�t�sra. Az elm�rgesedett konfliktust, mely sor�n egyik f�l sem engedett, az �p�t�sz t�voz�sa oldotta meg. Jørn Utzon m�g j�val a m� elk�sz�lte el�tt, 1966-ban elhagyta Ausztr�li�t �s a munk�t fiatal ausztr�l �p�t�szekb�l �ll� csoport vette �t.

Az �p�let v�gleges v�ltozata nemcsak Utzon fant�zi�j�nak diadala, hanem azon n�gy ausztr�l �p�t�szm�rn�k� is, akik a tervet megval�s�tott�k.

Utzon mindv�gig meg volt r�la gy�z�dve, hogy a k�lts�gtakar�koss�g miatt kieszk�z�lt kompromisszumok az �p�let k�r�ra fognak v�lni.
Megnyit�sakor a m�v�szek �s kritikusok r�szben igazolt�k Utzon agg�lyait, hiszen a pomp�s k�ls� nem �llt �sszhangban a funkcion�lisan gyenge min�s�g� bels�vel. A meredek l�pcs�k, a sz�k terek �s a siralmas akusztika cs�kkentette az �p�let �rt�k�t.

Az operah�z gigantikus volt�t jellemzi az �t, egyenk�nt is t�bb sz�z f�r�helyes sz�nh�zterem, a rengeteg kisterem, az �t pr�bast�di�, a hatvan �lt�z�, a n�gy �tterem �s a hat b�r.

A terveknek megfelel�en az �p�let nemcsak kultur�lis feladatokat l�t el, hanem mint a v�ros ismertet�jegye, reprezentat�v fontoss�ggal is b�r.

Forr�s: National Geographic