Epheszoszi Artemisz-templom          

Artemisz temploma egy ókori görög templom volt, amelyet Artemisz istennőnek ajánlottak fel. A templom i. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom területén. Az eredeti templomból (ami az ókori világ hét csodái közé tartozott) semmi sem maradt fenn az utókornak.

Epheszosz városát az új hazát és letelepedésre alkalmas helyet kereső ión hajósok alapították az i. e. II. évezred vége felé. A telepesek a Kaysztrosz folyó torkolatának közelében, egy védett helyen rábukkantak az őslakók egyik szentélyére. A bennszülöttek egy megszentelt fa előtt áldoztak istennőjüknek, egy gyönyörű természetistennőként ábrázolt istenalaknak. A görögök ezt az istennőt azonosították Artemisz istennővel, aki a görög vallásban a vadászat istennője, valamint a szüzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője is volt.

Az őslakosok által emelt szentély helyén a görögök i. e. 550 körül építkezni kezdtek, és nemsokára egy nagyszerű építmény körvonalai bontakoztak ki az ősi fák tövében. A templom alapozására különös gondot fordítottak, ugyanis ezen a vidéken igen gyakoriak voltak a földrengések. Éppen ezért az új szent helyet eleve egy lágy talajú vidéken építették fel. Azt gondolták ugyanis, hogy a puha föld még a leghevesebb földmozgások romboló erejét is enyhíti. Az építkezést az sem akadályozta, hogy Kroiszosz (Krőzus), lüdiai király i. e. 560-ban elfoglalta Epheszoszt. A hódítók fejedelme nemcsak közismerten dúsgazdag uralkodó volt, hanem a görög istenek és a hellén kultúra nagy tisztelője. Nagyvonalú pénzügyi támogatásával hamarosan elkészült Artemisz gyönyörű temploma.
Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszú volt. 127 - egyenként 18 méter magas - márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A szentély arannyal és drága festékkel dúsan díszített volt, Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be. A templom közepén elhelyezett szabadtéri oltáron állatokat áldoztak. Bent az épületben az istennő kultikus szobra állt.
A templom felépítése után a hellén világ leghatalmasabb és legfenségesebb temploma volt, számos király, kereskedő, zarándok látogatta meg és hozott különféle ajándékokat a templomnak.

Az i. e. 356. esztendő egyik forró nyári éjszakája örökre bevéste magát a mai Törökország területén fekvő hellén város, Epheszosz lakóinak emlékezetébe. Egy sötét lepelbe burkolózó, fejében is sötét terveket forgató alak osont a nagyváros utcáin. Köpenye alatt rövid fáklyát rejtegetett, így haladt a település szélén emelt gyönyörű építmény, Artemisz temploma felé. Kijátszotta a figyelmetlen őröket, bejutott a templom szívébe, és amit tett, az kiváltotta az egész akkori civilizált világ megdöbbenését és iszonyatát: lángra lobbantotta a szentélyben felhalmozott áldozati ajándékokat. A tűz belemart a drága szövetekbe, és hamarosan az egész hatalmas épület lángokban állt. Mire a Nap felkelt, az ókori világ hét csodája közé sorolt templomból csak üszkös, füstölgő romok maradtak.

A romok között kutató epheszosziak hirtelen ujjongásban törtek ki, a pusztítás kellős közepén rábukkantak az istennő szinte teljesen épségben maradt szobrára. A város új otthont teremtett szeretett istenének, szebbet, nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Karavánok, teherhajók hozták az aranyat, ezüstöt, a drága holmikat. Elhordották a nagyobb romokat, majd elsimították a törmelékhalmokat. Ebből lett az új alapzat, melyet masszív márványtömbökkel vettek körbe, így az épület alapterülete 65x125 méterre növekedett. A továbbiakban azonban ügyeltek arra, hogy ne nagyon térjenek el a régi templom szerkezetétől. Pontosan a régi, megrepedezett márványoszlopok helyére állították a 127 új tartóoszlopot. 36 oszlopra helyezték a hatalmas, domborművekkel díszített frízt, amelynek képei a hellén istenek és félisteni hősök dicső tetteit örökítették meg.

Az új templom nemcsak a vallásos élet központjává vált, de valóságos új város nőtt ki körülötte a földből. A kereskedő hellének számára természetes volt, hogy a templomban kössenek kisebb-nagyobb üzleteket.

I. e. 133-ban Epheszosz városa a Római Birodalom fennhatósága alá került, így Epheszoszt is, mely Ephesus néven az újonnan alapított Asia provincia fővárosa lett. A rómaiak felfedezték, hogy a görög Artemisz nem más, mint Diana, a vadászat római istennője, így a város és a templom egy valóságos aranykor beköszöntét ünnepelhette. A gyönyörű Artemisz templom még három évszázadon át a vallási és gazdasági élet középpontja maradt, míg i. u. 262-ben az erre vonuló gót hordák áldozatává nem vált.

Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!