II. Nab�-kudurri-uszur babiloni kir�ly �p�ttette a kertet feles�g�nek, Am�thisz kir�lyn�nek, aki sz�l�f�ldje z�ld vid�kei ut�n s�v�rgott. Perzsi�ban, ahonnan � j�tt, ott a f�ld tiszta z�ld �s sok a hegy, ellenben Mezopot�mi�val, ami nagy, sivatagos ter�let.

A kir�ly eld�nt�tte, hogy �p�t egy olyan �p�tm�nyt, ami �gy n�z ki, mint egy mesters�ges hegy, ami tetej�n egy f�gg�kert helyezkedik el. Az �p�tm�nyt alkot� h�t szint mindegyike egy-egy �n�ll�, z�rt kertr�sz volt. A h�t �ri�si „l�pcs�fok" minden elt�r�s ellen�re egys�ges eg�ssz� v�lt. A v�zelvezet�st is megoldott�k, �gy k�vetkezhetett a n�v�nyek telep�t�se. A teraszok legsz�l�re sok ezer k�sz�n�v�nyt �ltettek, amelyek ind�i �s levelei bebor�tott�k a falat, lecs�ngtek eg�szen az alattuk l�v� szintig. A h�t �n�ll� kertr�sz �gy val�s�ggal egym�sba n�tt. A t�voli szeml�l� sz�m�ra az eg�sz �p�tm�ny egy hatalmas, meredeken emelked�, z�ld hegynek t�nt, melyet rengeteg fa, bokor �s vir�g bor�tott. �gy l�tta, mintha a n�v�nyek lebegn�nek, �gy sz�letett meg a f�gg�kert elnevez�s.
A g�r�g geogr�fus, Sztrab�n, aki le�rta a f�gg�kertet a i. e. I. sz�zadban, ezt �rta:
“Boltozatos teraszokb�l �ll egym�s fel� emelkedve, �s a pill�rek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat felt�lt�tt�k f�lddel, �gy a f�k k�pesek voltak a lehet� legmagasabbra megn�ni. A pill�rek, boltozatok �s a teraszok �getett t�gl�b�l �s aszfaltb�l k�sz�ltek.”

Ha a kert egy�ltal�n l�tezett, gy�ny�r� l�tv�ny lehetett: egy z�ld, leveles-lombos, mesters�ges hegy a sivatag k�zep�n.

A kertek m�g virultak, amikor Nagy S�ndor i. e. 351-ben elfoglalta Babilont. A k�s�bbi sz�zadok sor�n azonban a v�rost �s a kertet is elnyelte a k�rnyez� homok, pontos hely�t neh�z teljes bizonyoss�ggal meg�llap�tani.