Zeusz a g�r�g mitol�gia szerint az istenek �s az emberek legf�bb uralkod�ja volt. Megparancsolta, hogy apja, Kronosz felett aratott gy�zelme eml�k�re rendezzenek sportversenyeket Ol�mpia v�ros�ban. A v�ros a mai G�r�gorsz�g nyugati r�sz�n, Ath�nt�l kb. 150 km-re nyugatra tal�lhat�.

A f�isten tisztelet�re rendezett j�t�kokat hamarosan m�r olimpiai j�t�kok n�ven emlegett�k. N�gy�venk�nt tartott�k, melyeknek idej�re megsz�ntek a h�bor�k, �s �zsi�b�l, Sz�ri�b�l, Egyiptomb�l �s Szic�li�b�l egyar�nt �rkeztek atl�t�k �nnepelni a j�t�kokat, �s dics��teni Zeuszt.

I. e. 470-ben G�r�gorsz�g valamennyi cs�csk�be eljutott a h�r, hogy hatalmas templom �p�l Zeusznak. Az �p�tkez�s hihetetlen�l sok p�nzbe ker�lt, m�gsem felelt meg mindenkinek. Az �ltal�nos v�lem�ny szerint t�ls�gosan evil�gi lett az �p�tm�ny, amely ez�ltal nem fejezhette ki kell�k�ppen Zeusz hatalmass�g�t. A probl�ma megold�s�t egy var�zslatos szobor elk�sz�t�s�ben l�tt�k.

A kor legh�resebb szobr�sz�t, Pheidiaszt b�zt�k meg a munk�val. � k�sz�tette el kb. i. e. 435-ben a sokat csod�lt remekm�vet, mely a templom sz�v�ben helyezkedett el. A m� v�zlat�t a szobr�sz a m�term�ben k�sz�tette el gipszb�l, f�b�l �s vasb�l. Ezek ut�n megform�lta az istens�g fedetlen�l �br�zolt testr�szeit, az arcot, a kezet, a l�bat elef�ntcsontb�l. Zeusz haj�t, ruh�j�t, saruj�t aranyb�l mint�zta meg. Zeusz fej�n ol�va�gakb�l font koszor� volt, jobb kez�ben gy�zelmi figur�t tartott, mely aranyb�l �s elef�ntcsontb�l k�sz�lt. Bal kez�ben jogar�t tartotta, melyet mindenf�le f�mmel d�sz�tettek. A jogar tetej�n egy sas gubbasztott. A ruh�j�ra �llatokat �s liliomokat v�stek. A tr�nt aranyb�l, dr�gak�vekb�l, �benf�b�l �s elef�ntcsontb�l k�sz�tett�k.

Mivel a szobor hatalmas - mintegy 13 m - volt, a m�retek lehetetlenn� tett�k, hogy egy darabban sz�ll�ts�k el a k�zelben tal�lhat� szent�lybe. A szobr�sz val�sz�n�leg r�szekre szedette a remekm�vet, melyet egyenk�nt vitetett �t a Zeusz-templom bels� kamr�j�ba.

Az alkot�s nemcsak nagys�g�ban �s sz�ps�g�ben volt egyed�l�ll�. K�l�nlegess�ge az volt, hogy a kor�bbi isten�br�zol�sokban Zeuszt mindig f�lelmetes haragv� istenk�nt �br�zolt�k, m�g Pheidiasz Zeusza egy er�t �s hatalmat �raszt�, m�gis bizalmat �breszt� �reg�r volt.

Az i. u. I. sz�zadban Caligula cs�sz�r megk�s�relte �thelyezni a szobrot R�m�ba, de terve cs�fos kudarccal v�gz�d�tt, amikor a munk�sai �ltal k�sz�tett �llv�nyzat leomlott. i. u. 391-ben I. Theodosius cs�sz�r betiltotta a versenyeket, mert azokat pog�ny szok�soknak min�s�tette, emellett bez�ratta Zeusz templom�t.

Olimpia v�ros�t f�ldreng�sek �s �rvizek puszt�tott�k, �s a templom az i. u. V. sz�zadban komolyan megrong�l�dott egy t�zv�szben. M�ra az �p�let alapjait siker�lt felt�rni, de csak szikla �s t�rmel�kdarabk�k maradtak a templomb�l. A szoborr�l t�bbf�le legenda ismert, az egyik szerint i. e. 350-ben fosztogat�k rombolt�k le a remekm�vet, egy m�sik szerint pedig Konstantin�polyba hurcolt�k �s ott egy t�zv�sz martal�ka lett. T�rt�n�szek szerint egy t�zv�szben pusztult el ez a remekm�.